Autó vásárlása elött

Autójukat hitelre vásároló magánszemélyek és vállalkozások sokszor döntenek úgy, hogy jobb ajánlat után néznek és kiváltják meglévő hitelüket, hiszen rengeteg lehetőség van erre manapság.

SzerződésEzt bármikor megtehetjük, függetlenül attól mennyi összeget vettünk fel, milyen típusú az autó, mikor jár le a futamidő. Újabb hitelt is felvehetünk, akár nagyobb összegben is, mint előtte, a fennmaradó összeggel padig szabadon rendelkezhetünk. Egyre nagyobb a verseny, így egyre kedvezőbbek a feltételek. Ráadásul könnyű utánajárni annak, hogy hol találunk jobb ajánlatot, hiszen mindössze pár adatot megadva, kalkulátor segítségével saját magunk megtehetjük az első lépéseket online portálokon. Ha elég időt szánunk rá és kellően körülnézünk, sok energiát és pénzt takaríthatunk meg. Néhány dolgot azonban tudnunk kell, figyelembe kell venni például, hogy autónk nem lehet 15 évnél idősebb a futamidő végén. Abban az esetben lehet ez fontos, ha hitelünket szeretnénk inkább átütemezni illetve meghosszabbítani, hiszen erre is lehetőségünk van. Ennek eldöntésében lehet segítségünkre egy szakember, aki további tanácsokat adhat, még jobban megkönnyítve ezzel helyzetünket.

Autóhitel gyorsan és egyszerüen? Lehetséges

Több éve terveztem már, hogy vásárolok magamnak és persze a családnak egy használtautót, de egy hosszabb periódusig állandó állásom nem volt, így egy ideig le kellett tennem erről a “luxusról”. Az én időm lényegében akkor jött el, amikor az álláskeresési mizéria végén egy biztosnak tűnő, szerethető munkahelyre kerültem. Természetes volt, hogy azonnal előjött a téma: márpedig én autót szeretnék venni. Az álláskeresési időszak azonban komoly összegeket vitt el, és a félretett pénzemből sokat fel kellett élnem ahhoz, hogy fenn tudjam tartani a megszokott életszínvonal legalább egy részét.

Az autóra ráadásul szükség volt az utazáshoz, hiszen olyan helyre kerültem, ahol vagy 25 percet kocsikázom, vagy másfél órát hánykolódok a nem éppen tökéletes tömegközlekedési eszközök egyikén (az első pár hét után úgy éreztem: mindegyikén). Mivel a tartalékokból nagyobb összeget nem akartam felhasználni, evidens volt, hogy a kocsit autóhitel segítségével vesszük meg. Rövidebb, de annál alaposabb keresgélés után találtunk is egy ideális jelöltet, és egy autóhitel-kalkulátor segítségével könnyedén és gyorsan kiszámolhattam, hogy milyen törlesztőrészlettel és milyen feltételekkel kaphatom meg az autóvásárlási hitelt.

Lényegében egy álom vált valóra, és persze komoly mértékben megkönnyítette az életemet az, hogy a mindennapos hossz utazás helyett jobb esetben negyvenöt perc alatt beértem majd haza. Rokonok és barátok közül persze sokan le akartak beszélni arról, hogy kölcsönből finanszírozzam az autót, azonban úgy gondoltam, ennyit nekem is be kell vállalnom. A hitelkalkulátor mellett a különböző honlapok is komoly segítséget jelentettek, így kellő információval és körültekintéssel ugorhattam bele ebbe a fontos ügybe, és azóta sem kellett csalatkoznom. Pontosan tudtam, hogy milyen idős autót kell vegyek (illetve milyen időset nem szabad), és hogy milyen egyéb feltételek vannak, amiknek célszerű  megfelelni. Mivel nem szerettem volna komoly havi kiadást, ezért egy ismerős segítségével könnyedén megtaláltuk a megfelelő céget, és az autóvásárlási hitel lényegében azóta sem jelent semmilyen megerőltető problémát.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája

A monetáris politikáján azt a pénzügyi politikát és annak olyan gyakorlatát értjük, amely a pénz-, és hitelkínálat, valamint a pénz-, és hitelkereslet olyan befolyásolására irányul, amely elősegíti a pénzügyi egyensúly megteremtését.

A MNB kötelessége olyan monetáris politika kialakítása, és megvalósítása, amely elősegíti a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének védelmét, a gazdasági egyensúly stabilizálását, a gazdasági növekedést. A MNB monetáris politikát és ennek eszköztárát is önállóan alakítja ki. A monetáris politikának részét képezi az államháztartás finanszírozási kapcsolatrendszere is.

A magyar gazdaságban a központi banki monetáris irányítás eszközei megfelelnek az úgynevezett klasszikus eszközöknek:

Refinanszírozás: ennek keretében a MNB viszontleszámítolja az értékpapírokat, refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapírfedezet mellett, értékpapírügyleteket köt visszafizetési megállapodással (repó).

Nyílt piaci műveletek: ennek végzése elsősorban állampapírokkal valósul meg, ezért a cél eléréséhez nagy tömegű értékpapírra van szükség. Állampapír megvásárlásakor csökken a bankszámlán lévő pénzösszeg, így csökken a forgalomban lévő pénz. Eladáskor fordított a helyzet.

Kötelező tartalékráta: ennek keretében a jegybank előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. A banknál a tartalék összegének megállapításánál figyelembe kell venni valamennyi idegen forrás állományát. Ezt a következő adatokkal kell korrigálni: refinanszírozási hitelek összege; nemzetközi pénzügyi szervezetek, intézmények hiteleinek összegei; kormányközi hitelek; üzemvitellel és klíringelszámolásokkal kapcsolatos passzívák összege.

Hitelintézetek kötelező likviditási tartaléka: vagy másként a likviditási ráta azt határozza meg, hogy a bankok összes eszközük, illetve korrigált mérlegfőösszegük mekkora százalékát kötelesek likvid eszközökben tartani.

Árfolyam-szabályozás: ez az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendje, amelyet a MNB és a Kormány együttesen állapítanak meg.

Kamatpolitika: ennek segítségével a bankok a hitelkereslet és a hitelkínálat változását érik el. A kamatpolitika keretében a jegybank többféle kamatszint megállapítására jogosult.

A megismert eszköztár feltételrendszeréből kitűnik, hogy ezek az eszközök piackonform megoldások, az ilyen eszközöket nevezi a szakirodalom indirekt eszközöknek. De szükségessé válhat a direkt eszközök alkalmazása is, amelynek keretében a monetáris hatóság közvetlenül a szabályozandó tényező értékét határozza meg.

A banküzem müködése

A banküzem esetében alapvető kérdés a saját tőke nagysága. A pénzügyi intézmények esetében a saját tőke nem lehet kevesebb az engedélyezés előfeltételeként előírt legalacsonyabb jegyzett tőke összegével.

A banküzem biztonságos működéséhez tevékenysége kockázatának megfelelő szavatoló tőkével kell rendelkeznie, illetve el kell érnie az előírt nagyságú tőkemegfelelési mutatót. A szavatoló tőke több részből tevődik össze: alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék; járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke. A hitel intézetnek az adózott eredményből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. (tárgyévi adózott eredmény 10 %-át köteles az általános tartalékba helyezni.) A rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészében átcsoportosíthatja. A hitelintézetnek 8 %-ban meghatározott mértékű tőkemegfelelési mutatót folyamatosan fenn kell tartani. A tőkemegfelelési mutató a fizetőképesség mérését szolgáló összetett mutatószám. A hitel intézet esetében a befektetésekre külön szabályozás érvényes: a hitelintézet a szavatoló tőkéjének 15 %-át meghaladó közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem szerezhet; hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51 %-át meghaladó közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem szerezhet (részesedésének teljes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének 60 %-át); ingatlanba történő befektetés esetén ez nem több a szavatoló tőke 5 %-ánál; a hitel intézet összes befektetése nem lehet több, mint a szavatoló tőke 100 %-a; a hitelintézet nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, ahol a hitelintézetre korlátlan felelősség hárulhat.

Kövek

A kövek végigkísérték az emberiséget évezredes történelme során, és minden időben különleges figyelem és áhítat vette őket körül. A különböző kultúrák igen hamar felismerték és eldöntötték, hogy melyik kő az értékes számukra, melyik drága- és féldrágakő, ékszereket, használati és dísztárgyakat ékesítettek velük.

Nem egyszerűen gazdagságot és vagyont, hanem hatalmat és társadalmi rangot jelképeztek. A szokatlanul nagy és egyedi drágakövekért igazi háborúk dúltak, fejek hullottak porba. Viharos és sokszor véres történetük ellenére sokakat elbűvöltek, másokat viszont babonás félelemmel töltöttek el. Még ma is lenyűgözik az embereket titokzatosságukkal, szépségükkel, eleganciájukkal. A kövek eredetét és keletkezését sokáig misztikus homály fedte, különböző korok és kultúrák fejlettségüknek megfelelően más és más ásványt becsültek. Jó példa erre a mai ember számára már teljesen értéktelen és közönséges kovakő, amely annak idején varázserejű kincs volt birtokosa kezében. A spektrum másik végén helyezkednek el a XXI. század értékrendjében is kitüntetett helyet elfoglaló drágakövek, mint a gyémánt vagy rubin, amelyeket az ókori egyiptomiak a Napisten ajándékaként tiszteltek, mert a Nap csillogását vélték bennük tükröződni. Még ma is misztikus jelentőséget tulajdonítanak a különböző köveknek, színük és alakjuk alapján különleges tulajdonságokkal ruházzák fel őket. Már az i. u. első évszázadból fennmaradt feljegyzésekben olvashatunk a kövek gyógyító erejéről és használatukról.

Egyiptomban és Babilonban a 12 állatövi jegyhez a megfelelő bolygó és szám mellett egy-egy nemes követ is kapcsoltak. Ezek között szerepel a smaragd, a jáspis, a topáz, a rubin és a heliotróp, amelyeket napkövek névvel is illetnek. A fáraók sírkamráit mesébe illő ékszerekkel és más használati tárgyakkal raktak tele gazdagon, ezeket kvarc, türkiz és achát díszített. A szent állatokat megformázó amulettjeik, amelyek gonosz hatalma és sorscsapások ellen nyújtottak védelmet, karneolból és vörösjáspisból készültek.

A görög-római kultúrkör már más divatot követett, kitüntetett figyelmet szenteltek az achátnak, az ametisztnek, a kalcedonnak, a hegyikristálynak és a jáspisnak, de Cézár például élt-halt az igazgyöngyökért is. A görögöknél a legnagyobb becsben a gyémánt állt, babonás tisztelete övezte, semmihez sem hasonlítható keménységét csakis isteni származásával tudták magyarázni. Ezen kívül igazi áhítattal tekintettek a gyöngyökre, mivel nincs belőlük két egyforma, minden szem egyedi és megismételhetetlen.

Az arab kultúra ugyancsak nagyra értékelte a gyémántot, de emellett kedvelt volt a rubint, a smaragd, a zafír, a jáspis, a borostyán, az ápisz és a gyöngy is. A legenda szerint Jeruzsálem falait jáspisból faragták, alapköveit 12 különböző drágakőből rakták le, sorrendben: jáspisból, zafírból, kalcedonból, smaragdból, szardonixból, karneolból, krizolitból, berillből, topázból, krizoprázból, hiacintből és ametisztből.

Már az ókorban nagy jelentőséget tulajdonítottak a kövek gyógyító erejének, és ez a hit a középkorban is tovább él. A XX. századi ezotéria ismét leporolta a régi tanításokat, és igyekezett a kor szellemének megfelelően már tudományosan is megalapozni az ősi sejtéseket. A mai kristály- és ásványterápia ismeri a különböző kövek, kőzetek összetételét, illetve azok hatásait az emberi testre. Tehát bárki megtalálhatja a neki megfelelő ásványt, amivel testét vagy ruháját díszítve biológiai funkcióit, anyagcseréjét is befolyásolhatja, mivel a kövekben található vegyi anyagok serkentő hatással vannak az emberi szervezetre és pszichére. Akik mélyebben beleássák magukat az ásványok köré szövődött tudományokba és féltudományokba, azok megtudhatják azt is, hogy az egyes ásványok, kövek egyedi belső rezgésükkel miként szabályozzák az aurájuk működését.

Néhány drága- és féldrágakő az ezotéria szemével:

Smaragd
Mottó: “A beteljesedést hozom el.”
A hűség és az örök szerelem jelképe. A benne hívők szerint jó előre jelzi a várható események bekövetkezését. Összhangba hozza a bölcsességet az akarattal, és segít a dolgok helyes, objektív megítélésében.

Rózsakvarc
Mottó: “Megszelídítem a legvadabb érzéseket is.”
Az ókorban szerelmi varázskőnek tartották, amely által viselője megismerheti az igaz szerelmet és a megbocsátást. Segít szembenézni hibáival, elfogadni önmagát, olyannak amilyen. Gyógyírt hoz a szerelmes szív sebeire, tulajdonosa kiegyensúlyozottabb, szeretetre méltóbb és odaadóbb lesz általa.

Rubin
Mottó: “Az élet tüze izzik bennem.”
Az indiaiak szerint viselőjét élete végéig szerencse kíséri. A mágusok azt tartják róla, hogy képes megtörni a gonosz varázslatokat, viselőjét hosszú élettel és szépséggel ajándékozza meg. A szeretet, az okosság és a szorgalom jelképe, vagyont és gazdagságot ígér tulajdonosának.

Borostyán
Mottó: “A sikeres élet titka.”
Ez a kő a termékenységet, a sikert és az életerőt jelképezi. Mágikus erejével visszatéríti a hűtlen szerelmest, ezért szerelmi kőnek is tartják. Segít felszabadítani a viselőjében rejlő kreativitást, öntudatosabbá tesz, lendületet ad az érvényesülés felé.

Gyöngy
Mottó: “A lélek tükre vagyok.”
A szépség, az őszinteség és a tisztaság szimbóluma. Nem véletlen nevezik a nők kövének. Segít a lelki problémák megoldásában. Új eszmék felé viszi viselőjét, aki bátran lép a járatlan útra, amelynek végén teljes szellemi szabadság várja.

Topáz
Mottó: “Az önmegvalósítás fénye ragyog bennem.”
A topáz a hűség köve, de mondják a szerelem, a barátság kövének is. Segít a bosszúság feloldásában, élénkíti a tisztánlátást. A mélabús vagy depressziós napokat is könnyebben vészeli át vele viselője. Utat nyit a kreativitásnak, de eközben önfegyelemre is tanít.

A macskákról

A macskák személyiségüket tekintve kétségtelenül kettős életet élnek, nem csoda, ha néha a nőkhöz hasonlítják őket: egyszerre vadak és szabadságszeretők, de ugyanakkor kedvesek és ragaszkodók is.

A cica bájával és hízelgésével meglep és elcsábít, de ha gondol egyet és ösztönei azt sugallják, hogy eljött a vadászat ideje, már csak a halk tappancs neszeit hallhatjuk. Ösztönlények, tehát csak kompromisszumokat kötve csodálhatjuk az eredetiségükből fakadó sok szépet.

Barátságos és nyugodt természetűek, s ha jól érzik magukat – ha a gazda elkényezteti őket és mindent megad a kényelmüknek – nagyon kiegyensúlyozott állatokká válnak. A macska nevelése és tartása speciális, de legalábbis merőben más, mint a kutyáké. Nem születtek munkára, hosszú sétákra és apportírozásra – az ő életük inkább a kényelemre, sok-sok játékra, vadászatra, és nagy evésekre specializálódott.

Az otthonunkban tartott macskák élete is erről szól, akkor teszünk jót, ha megpróbáljuk leutánozni mindazt, amit a természet nyújtott számukra. Emellett fontos a lakáson túli egyéb mozgáslehetőségek felkutatása, hogy ne szenvedjenek hiányt egy kis természetjárásban sem. A sportolás ugyanolyan fontos a macskáknak, mint az embernek, és az sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a négylábúak eredetileg vadásznak teremtettek, így rendkívül nagy a mozgásigényük.

Azok a macskák, melyek túlnyomórészt a lakásban való tartózkodásra vannak ítélve, hajlamosabbak a hízásra, emellett ha nincsenek eléggé megterhelve, és ritkán vannak a szabad természetben, a fertőző betegségekkel szembeni ellenállásuk is csökkenhet.

Milyen típusú macskákat különböztetünk meg? Egy kis macskaanatómia. A macskáknak mindössze három fő testformájuk ismeretes: a zömök, az izmos és a karcsú. Zömök típusúak szilárd felépítésűek, lábai rövidek, vaskosak, mellkasa, törzse széles, feje rövid, gömbölyded, arcorri része lapos. Izmos típus: Az izmos alkatú macskák végtagjai közepes hosszúságúak, mellkasuk, törzsük nem széles, de nem is keskeny, fejük mérsékelten hosszúkás, enyhén gömbölyded. Karcsú típus: Felépítésük könnyed, lábuk hosszú, nyúlánk, mellkasuk, törzsük vékony, elegáns, fejük hosszúkás, ék alakban elkeskenyedő.

Hörcsög és tengerimalac

Igen, ők ketten az örök dobogósok a kisállattartók minden idők ranglistáján. Nem véletlenül, például gyerekeknek első próbálkozásra nyugodtan ajánlhatjuk ezeket a végtelenül kedves, játékos és mókás állatokat.

Feltétlenül tudnunk kell, hogy csak és kizárólag tenyésztőtől vagy kisállat-kereskedésben vásároljunk ilyen állatkákat, mert a szabadban kószáló társaik többsége jelentős veszélyt jelentenek – különféle fertőző betegségeik révén – az emberekre is. A tenyésztők többsége igen jól ismeri az állatok igényeit, így tartási kérdésekben is tudnak segíteni; megnézhetjük kedvencünk származását, szüleit, s tudni fogjuk születési idejét is. A kereskedésekben is érdemes keresni magunknak kis kedvencet, de sok helyen nem a szükséges körülmények között tartják az állatokat, ezért gyengék és betegek lehetnek, dacára olcsóságuknak. Vagy épp azért.

A hörcsög eredetileg, mielőtt a világ minden táján beköltözött volna az otthonokba, Európa és Ázsia füves pusztáin volt megtalálható. Építményét vacoknak és raktározásra is használja. A nőstény évente kétszer-háromszor egy-egy alkalommal 6-18 kicsit ellik. Éjszakai állat, vagyis este él aktívabb életet. A természetben mély téli álmot alszik; de szabályosan ötnapos időközökben felébred álmából, és az akár 15 kilogrammot is elérő készletéből eszeget. Nagyon szereti a különböző nedvdús növényi részeket és magvakat, a gerinctelen és apróbb gerinces állatokat, összességében mindenevő.

A tengerimalacok viszont Dél-Amerika pampáiról származnak, de Európában már a XVI. századtól tartják őket otthonaikban az emberek. Mára nekik is számos fajtájuk alakult ki.

Magyarországon a leggyakrabban vásárolt terráriumi állat a tengerimalac. Még aranyhörcsögöt is kevesebbet vettek az utóbbi időkben. Előbbit különösen a gyermekek kedvelik, mert kissé butuska, ezért többnyire bármit is csinálnak vele, hagyja magát. Nem úgy, mint az egyelőre kevésbé ismert degu vagy ugróegér-fajták, akik többször is meggondolják, kivel állnak szóba, azaz kevésbé ember kedvelők és tűrők.

Ha szaporítani akarjuk…

A kölykök már néhány hetesen ivarérettek, de a nőstények első fedeztetésével várjuk meg kb. öthónapos korukat. A nőstények 16-18 naponta ivarzanak, ami 24 óráig tart. A nőstényt kb. 3 hétig hagyjuk a kiválasztott hímnél, így a fedezés majdnem biztosan bekövetkezik. A vemhesség 68 nap, tehát kb. két hónappal számolhatunk. A szülés várható időpontja előtt kb. egy héttel válasszuk külön a nőstényt, és biztosítsunk számára nyugodt körülményeket. A kölyköket 4 hétig kell az anyjuk mellett tartani, ezután válasszuk szét őket nemek szerint. Már az újszülöttek neme is megállapítható, kérjünk meg egy tapasztalt tenyésztőt, hogy megmutassa, miként. Az elválasztott kölyköket még néhány napig tartsuk magunknál, figyeljük, minden rendben van-e, alkalmasak-e az önálló életre.

A Mecsek, a magyar mediterráneum

A Mecsek hazánk délszaki vidéke. Tavasszal itt nyílik először a hóvirág, akár hetekkel előbb, mint bárhol máshol. Ősszel pedig az itteni völgyekben lehet a legtovább kiélvezni az eltűnő nyár utolsó napsugarait.

A klímára jellemző, hogy trombitavirág harsog a kertekben, sőt, a déli részeken még a füge is megterem. Az itteniek magukat egyszerűen Magyarország mediterrán kapujának nevezik. Persze a hegyek között hűsölni is lehet, télen pedig síelésre, szánkózásra is alkalmas a vidék. Ha pihenésről, ha aktív kikapcsolódásról van szó, a Mecsek mindenkinek ígér valami különlegeset. Csaphatunk nagy túrákat vagy élvezhetjük a csendes falusi életet, tanulmányozhatjuk a múzeumokat, templomokat és kastélyokat vagy lubickolhatunk a tisztavizű tavakban, esetleg a kéjes-kénes hőforrásokban. Nem is hiányoznak a látogatók, évente sok ezren keresik fel a vidéket mindazért a jóért, amit csak itt kaphatnak meg. A sok-sok jóból most megmutatunk néhányat. A príma klíma már a rómaiakat, a keltákat, az avarokat és az összes erre járó népet meggyőzte, érdemes itt letelepülni. Olyannyira, hogy emlékeikkel mindenütt lehet találkozni a vidéket vagy a településeket járva. Persze nem csak az éghajlat, hanem a kedvező közlekedési viszonyok is közrejátszottak. Szent István, aki megalapította a Pécsváradi Apátságot és a Pécsi Püspökséget vagy Nagy Lajos, aki a Pécsi Egyetemet, szintén fontosnak tartotta a környéket. Janus Pannonius pedig mindörökké a világirodalom részévé tette a lankás tájat.

Párizs…

Ha van olyan világváros, amelyről lehetetlen átfogó képet nyújtani, akár egy vaskos útikönyvben is, az Párizs. Már egy-egy kerülete, városrésze is akár sorozatok témája lehetne, gondoljunk csak a Montmartre-ra, a művészek és a bohémok dombjára vagy a Quartier Latinre, a Sorbonne, a világ egyik legpatinásabb egyetemének otthonára.

Mindenkinek mást jelent a fény városa, ki a klasszikus műemlékeket, ki a modern építészetet említi. Van, akinek a felvilágosodás , megint másnak a 19.-20. század irodalma jut eszébe. Sokak szemében a festészet vagy a színház a kulcsszó. Francia forradalom és diáklázadás, de Gaulle elnök és IV. Henrik, Napóleon és a német megszállás, Szt. Bertalan-éj és az I. világháború, a történelemkönyvek teljes fejezetei kapcsolódnak ide. És persze vannak sokan, akik Párizsban a jó ételeket, a kávéházakat, a csinos nőket, a kabarékat, a sanzon esteket, a divatbemutatókat, Belmondót és Delont, Sophie Marceau-t és Letitia Castát látják. Párizzsal kapcsolatban ha az ember leír egy listát, sajnos mindig több az, ami lemarad, mint ami rákerül. De nem is baj, ahogy – kissé már közhelyesen – mondják, Párizst látni kell.

Párizs a divat, a művészet, a kultúra, az Élet központja; szépségében mércéje városoknak, amelyeket hozzá hasonlíthatunk, de fényét a világ egyetlen más városa sem homályosíthatja el. Ha valaki egyszer nagyot akar mondani saját városáról, okvetlenül Párizshoz hasonlítja.

A párizsiak ősei 2250 évvel ezelőtt alapították meg városukat, amelyet Loukteih-nek neveztek. Csakúgy, mint Budapestet később, ezt a várost is gyakran hódították meg más nemzetek fiai. A római hódítások idején Julius Caesar Lutetia néven tett említést a városról, melyet a negyedik századtól neveztek Párizsnak. Erről a korról mindennél jobban mesélnek Asterix és Obelix, a két képregény figura történetei. A hatodik században a Frank Birodalom fővárosává vált, s bár valamivel később ez a szerep a mai Aachené lett, Párizs hamar visszanyerte jelentőségét, hogy aztán a századok alatt hol angol, hol német támadásokkal kelljen szembenéznie.

Budapesthez és sok más világvároshoz hasonlóan Franciaország fővárosát is folyó szeli ketté. A tenger felé tartó Szajna bal partja nemcsak földrajzilag különül el a másik oldaltól, de kulturálisan is. A nyugati irányban hömpölygő folyótól balra fekvő városrész, Párizs déli része egy bizonyos életstílust szimbolizál, jelképe lett a nyugati világ bohémabb, divatirányzatok iránt fogékony részének. Legszínesebb negyede talán a Latin negyed, a város egyetemi életének központja, ahol az ember mindig felfedezhet valamit, amiről talán még a párizsiak sem tudnak. Kis Athénnak nevezett része egy keskeny utcácska, amelynek görögös jellegét elsősorban éttermei adják, de az utca hangulata, az éttermekbe és üzletekbe való heves invitálás is mediterrán módira emlékeztet.

A Szajna jobb partja eleganciájával a kifinomult európai műveltség egyik bástyája és a kulturális élet irányítója. Legnevezetesebb sugárútja a Champs Elysées, amelynek végén a Diadalív áll. A 19. századi várostervezés eredménye ez a hatalmas, fákkal szegélyezett bevásárló utca és korzó. Annak idején, a forradalmak vihara után, a középkori városrészek elbontásával, a szűk utcácskák helyén alakították ki a város széles és egyenes sugárútjait. A császárság ez irányú cselekedetében kevésbé a szépségre való törekvés, mint inkább a hatalmi szempontok játszottak közre. Míg ugyanis a szűk utcákban a kockakövek felszedésével kiváló barikádokat tudtak emelni a forradalmárok, a sugárutakon ez lehetetlenné vált. Létrejöttekor szabadtéri koncerteknek, vándorcirkuszoknak adott helyet, ma a legkitűnőbb éttermek mellett a legmenőbb üzletek várják a vásárlókat az utca két oldalán. Bizonyos szakaszain kedvez az intim, romantikus sétáknak, majd hirtelen megtelik élettel, az éttermek, hotelek és butikok körül nyüzsgő emberek kavalkádjával. Évszázadok óta állami ünnepek és történelmi események színtere, látta az 1968-as diáklázadást, a de Gaulle melletti szimpátiatüntetést és minden évben itt a híres Tour de France kerékpárverseny végállomása.

Szintén az északi részhez tartozó, a főváros 3. és 4. kerületét alkotó Marais sok kis utcája képet ad arról, hogyan festhetett a régi Párizs. A Place des Voges a 17. század elején épült IV. Henrik kezdeményezésére. A tér körül jó néhány kis kastély épült, miniszterek és királyok otthonai. A tökéletesen szimmetrikus tér egy kis sziget a nyüzsgő utcák tengerében, ahol a fáradt turisták megpihenhetnek, a gyerekek szabadon játszhatnak. Nem mindig volt ez így, lovagi tornák, véres párbajok és királyi felvonulások színtere volt a Voges. Victor Hugo 16 évig élt a Marais-ban. Nyomorultak című regénye alapján magunk elé képzelhetjük, hogy milyen volt ez a negyed évszázadokkal ezelőtt, de mai állapotában is felejthetetlen élményt nyújt, ahogy maga a város is örökre belopja magát az odalátogató szívébe.