A banküzem esetében alapvető kérdés a saját tőke nagysága. A pénzügyi intézmények esetében a saját tőke nem lehet kevesebb az engedélyezés előfeltételeként előírt legalacsonyabb jegyzett tőke összegével.
A banküzem biztonságos működéséhez tevékenysége kockázatának megfelelő szavatoló tőkével kell rendelkeznie, illetve el kell érnie az előírt nagyságú tőkemegfelelési mutatót. A szavatoló tőke több részből tevődik össze: alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék; járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke. A hitel intézetnek az adózott eredményből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. (tárgyévi adózott eredmény 10 %-át köteles az általános tartalékba helyezni.) A rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészében átcsoportosíthatja. A hitelintézetnek 8 %-ban meghatározott mértékű tőkemegfelelési mutatót folyamatosan fenn kell tartani. A tőkemegfelelési mutató a fizetőképesség mérését szolgáló összetett mutatószám. A hitel intézet esetében a befektetésekre külön szabályozás érvényes: a hitelintézet a szavatoló tőkéjének 15 %-át meghaladó közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem szerezhet; hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51 %-át meghaladó közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem szerezhet (részesedésének teljes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének 60 %-át); ingatlanba történő befektetés esetén ez nem több a szavatoló tőke 5 %-ánál; a hitel intézet összes befektetése nem lehet több, mint a szavatoló tőke 100 %-a; a hitelintézet nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, ahol a hitelintézetre korlátlan felelősség hárulhat.