Úgy tartják, hogy véletlenek nem léteznek, pedig a tények mást mutatnak. Rengeteg olyan hétköznapi tárgy, melyek nélkül el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat, csupán a véletlen szülöttjei. A tudományos eredményeket általában komoly megfigyelések és kísérletezések előzik meg, de úgy tűnik akadnak kivételek. Persze a véletlen önmagában nem elég ezekhez a fontos felfedezésekhez. A felkészült feltalálóknak ugyanis nyitottnak kell lenniük, hogy megértsék és helyes tudják felhasználni a váratlan események eredményeit.
Vegyünk sorra néhány véletlenül felfedezett dolgot, találmányt:
Kevesen tudják például, hogy a mesterséges édesítőszert Constantine Fahlberg 1879-ben úgy fedezte fel, hogy munka után amikor hazament nem mosott kezet, és a vacsorája mindig nagyon édes volt. Sejtette, hogy ennek oka valamelyik vegyszer lehet, így hát egy nap végigkóstolta mindet, mire rátalált a benzoesav-szulfimidra, amit átkeresztelt szacharinra.
George de Mestral svájci úr egy kirándulása után bosszúsan nézegette, vajon hogyan ragadt a ruhájára és kutyája bundájára a sok kis bogáncs. Elővette a mikroszkópját és meglátta, hogy a bogáncson sok apró de erős kampó van, melynek segítségével kapaszkodnak fel a különböző anyagokra. Elhatározta, hogy ehhez hasonló textilzárat készít ő is, de sok ellenállásba ütközött. Így fedezte fel a tépőzárat, melynek nagy sikere csak a Nasa fejlesztése után következett be.
Napjaink legnépszerűbb irodai eszközét a post it-et 1968-ban Spencer Silver kémikus találta fel, miközben egy erős ragasztón dolgozott. Amikor két összeragasztott papír közül, csak az egyik maradt ragasztós, a kísérletezést feladta. Azonban egy ismerőse olyan megoldást keresett, mellyel a könyvjelzője nem potyog ki állandóan a könyvből, így kölcsön kérte barátja ragasztóját, mely remekül helyt állt. A könyvjelzők nem estek többet ki és az eltávolításuk során a papír sem sérült. Megszületett tehát a ragasztós jegyzet papír.
Napjaink egyik legfontosabb konyhai berendezését, a mikrohullámú sütőt Percy Spencer fejlesztette ki. A mikrohullámok melegítő hatására úgy jött rá, hogy a csőbe, amivel kísérletezett véletlenül beleejtett egy kockacukrot, ami szinte égetett cukorrá vált. Így tudatosult benne, hogy az élelmiszereket hő hatására rövid időn belül fel lehet melegíteni. Ennek révén megépített egy gépet, amit eleinte csak nagy éttermek használtak, majd 1976-tól már minden család számára elérhetővé vált.
1903-ban Edouard Benedictus francia tudós véletlenül elejtett egy lombikot, mely folyékony műanyagot tartalmazott. Közelebbről megvizsgálva rájött, hogy valószínűleg ez a kémiai anyag tartotta össze az üveget és akadályozta meg annak széttörését. Akkoriban az autóbalesetek zömét nem a nagy sebesség, hanem a betört üveg okozta, így az általa feltalált biztonsági üvegnek nagy hasznát vették az autóiparban, sőt az első világháborús gázmaszkokba is ezt a fajta üveget használtak.
A történelem során embertömegek millió köszönhetik életüket az egyik legfontosabb véletlenül feltalált gyógyszer alapanyagnak, a penicillinnek. Alexander Fleming 1928-ban két hetes szabadságra ment és laboratóriumában véletlenül elöl hagyott egy Petri-csészét tele baktériummal és egy Penicillium penészgomba-spórával. A penészt egy élesen elkülönülő gyűrű határolta el a baktériumoktól, amiből a tudós arra következtetett, hogy a penész baktériumölő tulajdonsággal rendelkezik. Majd elindult a hosszas kutatás, és fejlesztés, melynek végeredménye a penicillin alapú antibiotikumok lettek.
